Megkezdődik a Thököly út felújításának utolsó üteme is, így hamarosan búcsút mondhatunk a rázós nagykockakő burkolatnak a Keleti pályaudvar melletti Hernád utca és a Dózsa György út közötti szakaszon. Július 30-ától a VII. kerület egyik legfontosabb, ugyanakkor igen leromlott állapotú útszakasza a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ idei útfelújítási programjának részeként, az M4-es metró Baross téri felszíni rendezési munkáival szorosan összehangolt munkavégzés keretében újulhat meg.

 

Elkezdődik a Thököly út Hernád utca és Dózsa György út közti szakaszának felújítása, miután eredményesen zárult a kivitelezési munkára vonatkozóan a BKK által kiírt nyílt közbeszerzési eljárás.

Az április 14-én közzétett felhívásra több ajánlat is érkezett a megadott határidőig. A BKK a legalacsonyabb összegű érvényes ajánlatot benyújtó SWIETELSKY Magyarország Kft.-t nyilvánította az eljárás nyertesének. A munkálatok július 30-án kezdődnek és szeptemberre be is fejeződhetnek, méltó folytatását adva a 2014 tavaszára megújuló Baross térnek. A leromlott állapotú útszakasz felújítása nettó 179 millió forint áron valósulhat meg.

Új zebrák, villanyoszlopok, kicserélt pályaszerkezet

A munka során megközelítőleg 322 méter hosszban kicseréljük az úttest teljes pályaszerkezetét, elbontva a nagykockakő burkolatot és a villamospályát, valamint a felhagyott villamosvonal felsővezeték-rendszerét.  Átépítjük és megerősítjük a buszmegállókat is, így az 5-ös autóbusz, valamint a 7-es buszcsalád járatai hamarosan bazaltburkolatú öbölbe tudnak majd beállni. A közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében a Thököly út ezen szakaszán található öt gyalogátkelőhellyel együtt a közvilágítási hálózat is megújul, két új villanyoszlopot helyezünk el a Hernád utcai gyalogos átkelőhelynél. Az új zebrák kialakításakor fokozottan érvényesülnek az esélyegyenlőségi elvárások, a mozgáskorlátozottak, valamint a vakok és gyengénlátók közlekedésének biztonsága érdekében valamennyi útcsatlakozásnál lesüllyesztjük a járdaszegélyeket, és taktilis járdaburkolattal segítjük a gyalogos közlekedést. A felújítás során a városközpont felé középen vezetett buszsávot alakítunk ki, ugyanakkor az úttest mindkét oldalán lesz kerékpársáv, a jobb oldalon pedig parkolósáv létesül. Korszerű burkolatot kapnak a járdák is.

Forgalmi rend az építkezés ideje alatt

Az építési munkák ideje alatt a jelenlegi korlátozott forgalom (közösségi közlekedés járműve, taxi, munkagép) irányonként egy-egy forgalmi sávon haladhat. Az érintett szakaszon megállási tilalmat rendelünk el, valamint várhatóan egy (zuglói irányú) autóbusz-megállóhely áthelyezésére is szükség lesz. Az érintett autóbuszjáratok tehát az építkezés ideje alatt is változatlanul közlekednek majd, a megállók ideiglenes áthelyezéséről a helyszínen kihelyezett hirdetményeken tájékoztatjuk utasainkat.

 

A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a munkavégzés idején a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen a forgalom. A kényszerű kellemetlenségek miatt ezúton kérjük utasaink türelmét és megértését.

A Thököly útról

A Thököly út felújítása több szakaszban valósul meg. A Baross tér felszínrendezési munkáit végző kivitelező szerződéses feladata a Thököly út felújítása a Baross tér és a Hernád utca közötti szakaszon. A Baross téri felszínrendezési munkák a Thököly úton a BKK beruházásban most induló – Hernád utca és Dózsa György út közötti – kivitelezési munkákkal összehangoltan zajlanak majd, és a tervek szerint a metróberuházás részét képező útfelújítás is befejeződik a BKK által végzett munkák végéig, azaz a forgalom egyszerre indulhat majd meg a teljes Thököly úton.

 

Budapesti Közlekedési Központ

 

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

 

 

Szerző: Holló Péter  2013.07.29. 12:45 Szólj hozzá!

Hosszabb ideje kihasználatlan épületek, üresen álló belterületi telkek kerülhetnek államiból önkormányzati tulajdonba. A mintegy 1200 ingatlan ingyenes átadásával 32 település több százmillió forint értékben gyarapodhat - közölte az átadásokat lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pr-menedzsere az MTI-vel.

    Czifra Boglárka tájékoztatása szerint az állam ezzel a döntéssel igyekszik elősegíteni az önkormányzatok munkáját, hogy az ingatlanok jó kezekbe kerülve a helyben lakók életminőségét javítsák. A vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közösen, több szempontot mérlegelve állította össze az átadandó, mintegy 1200 tételt felsoroló listát - tette hozzá.
    Czifra Boglárka közölte, az átadás feltételei között a legfontosabb, hogy az önkormányzatok 15 évig kizárólag a kötelező helyi feladatok ellátásához használhatják fel az átadott ingatlant és minden év végén be kell számolniuk róla, hogy addig miként gazdálkodtak az átvett javakkal.
    Az Országgyűlés június 17-én fogadta el az ezzel foglalkozó, az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról szóló törvényt.
    Az MTI munkatársai néhány településen megkérdezték, mit terveznek az átvett ingatlanokkal.
    A Békés megyei Battonyán a városközpontban álló, eddig állami tulajdonban lévő egykori rendőrségi épület már évek óta egészségügyi és szociális ellátóközpontként működik. Korobán Erika, az intézmény vezetője szerint az önkormányzati tulajdonba vétellel felgyorsulhat az épület korszerűsítése, mivel az önkormányzat jogosult lesz különféle pályázatokon indulni fejlesztési források megszerzésére. A kétszáz négyzetméteres épületben működik többek között a családsegítő, és itt fogadják a segítők a szenvedélybetegeket. Elmondta, azt remélik, hogy pályázat útján felújíthatják az elavult fűtési rendszert. Az épülethez tartozó parkosított kertben nyaranta rászoruló gyerekeket táboroztatnak és a pluszforrások elnyerésével kényelmesebb körülményeket teremthetnek nekik.
    Felpezsdülhet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászdózsa kulturális élete, miután az állam az önkormányzatnak adta a Tarna holtágának partján fekvő egyik parasztházat. A porta Korcsok Imréé, a település köztiszteletben álló neves pedagógusáé, helytörténeti krónikásáé volt, néhány évvel ezelőtti hirtelen halála után, örökösei nem lévén, az ingatlan az állam kezébe került. Szerencsés István (Fidesz-KDNP) polgármester ismertetése szerint a házban rendezik be ezentúl a nyaranta a községben szervezett nemzetközi alkotótábor központját, a művészek itt találkozhatnak, mutathatják meg egymásnak és az érdeklődőknek festményeiket. Az év többi időszakában pedig a helyi polgárőrség központja lehet az épület; a szervezet a közbiztonság óvásán kívül szabadidős és sportprogramokat is szervez.
    Több mint egy hektárnyi, értékes telekkel gazdagodott a Pest megyei Vecsés. Szlahó Csaba (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, hogy a terület a város leginkább fejlődő részén fekszik. Budapest vonzereje miatt sok az itt letelepedő új lakos, a közelben házak tucatjai épültek az elmúlt években. A többnyire fiatal, többgyerekes családokra tekintettel a telek egy részén játszóteret, szabadidős foglakozásokra alkalmas sportsarkot alakítanak ki, amelyek már az idén elkészülhetnek. A telek másik részét szálloda bővítésére használják fel, és az elképzelések szerint egy vállalkozásfejlesztési központot is kialakítanak a helyi gazdasági élet fellendítésének megkönnyítésére.
    A Tolna megyei Bátaszék egy családi házat kapott az állami vagyonátadás keretében - tájékoztatta az MTI-t Bognár Jenő (Fidesz-KDNP) polgármester. A városközpontban álló, felújításra szoruló épület örökösök híján került az állam tulajdonába, és a tervek szerint a város szükséglakásként, egyfajta biztonsági tartalékként használja, ha netán valamilyen természeti csapás, vagy egyéb ok miatt hajlék nélkül maradt lakosok elhelyezéséről kellene gondoskodni. Szó van arról is, hogy egy többgyermekes, rászoruló családnak ajánlják fel beköltözésre.
    Visszakerült a balatonfüredi önkormányzat tulajdonába a város közepén álló, Toncsi-villaként ismert épület - számolt be róla Bóka István polgármester (Fidesz-KDNP). Az ingatlant a volt tulajdonos, Bálint Jánosné még a 80-as években a megyei idegenforgalmi hivatalra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy itt rendezzék be a város helytörténeti múzeumát. A végakaratnak megfelelően a házban működött a Városi Helytörténeti Gyűjtemény, ám szervezési okok miatt néhány éve a relikviák egy része másik épületbe költözött, a házat pedig átadták az államnak. A polgármester elmondta, számítások szerint az önkormányzat 20-25 millió forintból hozhatja rendbe a házat, ehhez pályázni szeretnének. A tervek szerint a felújítás után az épület különféle kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmassá válik.

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.28. 10:01 Szólj hozzá!

Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint Budapesten az idei év trendfordulót hozhat az új lakások kínálatában: megállhat vagy jelentősen lassulhat a 2010 óta tartó drasztikus zsugorodás, az értékesítési célú építési volumen évenkénti feleződése.

    A társaság pénteki közleménye szerint a fővárosban másfél éve havi 120-140 új társasházi lakás talál vevőre. Az idei év első hat hónapjában - hasonlóan 2012 mindkét fél évéhez - mintegy 750 új építésű társasházi lakást értékesítettek.
    A Budapesti Újlakás Értéktérkép nevű elemzésük szerint az élen a XIII. kerület áll, ahol az eladási volumen meghaladta a százat, mögötte pedig szorosan a VIII., a XI., valamint a III. kerület következik, 70 és 100 közé eső tranzakcióval. A sor végére került az V., a XXIII., a XII., a XVI., az I., valamint a VII. kerület, ahol tíz alatt maradt az eladott új lakások száma. 
    A közlemény idézi Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét, aki elmondta: a lakáseladások nagy visszaesése 2009 második felében következett be, és azóta általában ezer alatt maradt a féléves értékesítési volumen. Az elemzések azt mutatják, hogy a válság piacromboló hatását, amelyet a tavaly megemelt áfa csak fokozott, a közel egy éve újra bevezetett szocpol egyelőre nem tudta ellensúlyozni - mondta.
    Szerinte biztató trend, hogy az idén megállhat vagy jelentősen lassulhat az új lakások kínálatának 2010 óta tartó drasztikus zsugorodása. Az elmúlt években a stagnáló kereslet miatt gyakorlatilag leálltak az ingatlanberuházások, emiatt mostanra ötéves mélypontjára esett az eladatlan lakáskészlet. Ma mindössze 2300 átadott lakásból választhatnak a vevők. Ez olyan szint, ahol mind több ingatlanfejlesztő szállhat be újra a piacra - mondta.
    Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint a kínálati árak változatosak: a 2013-ban átadott beruházások közül a legolcsóbb kerületek 250 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárral továbbra is a XVII., a XX., valamint a XXIII. Pest peremi részén azonban az új lakások jelentős részét szerkezetkészen, belső burkolási munkák és szaniterek nélkül adják át. A legdrágábbak a lakások a II., és a XII. kerületekben, itt az átlagár négyzetméterenként 7-800 ezer forint között van. Egy-egy luxusminőségű, frissen átadott panorámás lakás ára elérheti akár a 200 millió forintot is az elemzés szerint.
    Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint az első fél évben mintegy 450 értékesítési céllal épített társasházi lakást adtak át Budapesten, az év második felére további 1100 ingatlan építését tervezik a beruházók. Sokéves tapasztalat szerint ennek legalább a harmada átcsúszik majd 2014-re, vagy rossz esetben leáll menet közben, így összességében az értékesítési céllal épített lakásszám az idén elérheti az ezret. 
    Az új kínálat közel felét a VIII. kerület adhatja, ahol három nagy társasház mellett két tetőtéri projektet is átadhatnak még az idén. A XIII. kerület áll a dobogó második fokán várhatóan 300 feletti megépülő lakásszámmal. Jócskán lemaradva mögöttük, 90 és 120 közötti várható új kínálattal a III., a VI., a IX., a XI., valamint a XIV. kerület következik. Érdekesség, hogy 2013 az I., a XIX., valamint a XXI. kerületben új társasházi lakás átadása nélkül telhet el - olvasható az OTP Jelzálogbank közleményében.
    Az elemzés rávilágít arra is, hogy továbbra is nagyon jó helyzetben vannak a vevők, akik között egyre nő a befektetési célú vásárlók száma.

Forrás: MTI

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.26. 16:27 Szólj hozzá!

Az európai kereskedelmi ingatlanbefektetési piac az idei második negyedévben tovább nőtt és elérte a 31,1 milliárd eurót, ami 13 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszak forgalmát - közölte a CBRE ingatlantanácsadó pénteken az MTI-vel.

    Németország továbbra is a második legerősebb piac a kontinensen, a német befektetők és a külföldiek egyaránt növelik a keresletet. Összességében az elmúlt négy negyedévben Németországban 28,4 milliárd eurót fektettek be, és az utolsó 12 hónapban 36 százalékkal nőtt a forgalom.
    Svédországban 52,6, Norvégiában pedig 103,95 százalék volt a növekedés a második félévben az előzőhöz képest. 
    Az idei első negyedévében - a CBRE adatai szerint - a válság által leginkább érintett eurózónatagok (Olaszország, Spanyolország, Portugália és Írország) befektetési ingatlanpiacai már fellendülést mutattak, igaz, meglehetősen alacsony bázisról indultak. Az idei második negyedévben a trend folytatódni látszik, a négy piacon összesen 2,5 milliárd eurónyi üzletet kötöttek, ami jelentős javulás az egy évvel ezelőtti 1 milliárd euróhoz képest.
    A közlemény idézi Borbély Gábort, a CBRE magyarországi társigazgatóját, aki szerint a növekedés azzal magyarázható, hogy a kötvényhozamok rekordmélységben tartózkodnak, így a konzervatívnak tartott ingatlanbefektetés egyre inkább előtérbe kerül. Különösen a stabil makrogazdaságokkal rendelkező országokban erősödik ez a trend.

 

Forrás: MTI

 

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.26. 16:24 Szólj hozzá!

Biztos mindenki olvasta a szalagcímeket, hiszen ez az egész országot érinti. Én magam is figyelemmel kísérem, szakmai szempontok miatt is. Rettegjetek, Bankok, üzeni a kormány, na jó, ezt csak viccnek szántam.

Izgatott vagyok, mi tagadás, legalább annyira, mint amikor a végtörlesztés lehetőségéről hallottam először, biztos emlékeztek, rögzített árfolyamon lehetett egy rövid ideig visszafizetni a devizahiteleket 2011 végén és 2012 elején. Az egy kisebb „bumm” volt a piacon.

Végigvettem az új tervezet verzióit, de mivel optimista vagyok, én csak a kedvező hatásokra koncentráltam.

Játsszunk el közösen a gondolattal és tételezzük fel, hogy az eddigi nem túl sikeres mentőcsomagokkal szemben ez hatalmas átütést hoz, és segítséget jelent millióknak. A multiplikatív hatására nem térnék ki, csak és kizárólag arra koncentrálok, hogyan érinti ez az ingatlan piacot.

Tételezzük fel, hogy ismét harmadolják az árfolyam különbözetet, mint a rögzített árfolyamon való törlesztésnél, de míg az alacsony hatékonyságúnak tűnt, ebben az esetben komoly összegeket spórolnak meg a hitelesek. Az adósságuk mindjárt kezelhető méretűre zsugorodik, és az ingatlan árához képest vállalhatóvá válik.

Én remélem, hogy akkor sokan szeretnék eladni a lakásukat, és kisebbe vagy nagyobba költözni, mert az eladás után és a visszafizetett hitel után is marad annyi pénz a zsebükben, amennyivel tovább tudnak lépni.

De szép is lenne, istenem, megnőne a kínálat, ami automatikusan hozná magával a keresletnövekedést. Új lakások kerülnének a piacra, a sok túlárazott eladhatatlan mellé, a vevők szó szerint versenyeznének egy-egy jó árú ingatlanért, és az árak elindulnának felfelé. Először csak az alku lenne egyre kisebb, majd szépen lassan emelkedne az induló ár is.

Ezen felbuzdulva jönnének a külföldi befektetők is, és beindulna az építőipar, ami munkahelyek sokaságát generálná, újabb vevőket zúdítva a piacra.

Itt belelógott a kezem a bilibe és felébredtem.

De azért mégis, ha nem is ekkora mértékben, hátha lesz egy kis javulás.

Forrás: Ingatlanosblog

Szerző: Schneiderné Bereczky Andrea

 

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.25. 12:04 Szólj hozzá!

Lépéskényszerben van a kormány, hogy rendezze a devizahitelesek ügyét, és nem alkalmazhat félmegoldásokat - mondta Vágó Gábor független parlamenti képviselő, az LMP politikusa szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Vágó Gábor közölte: pártja üdvözli, hogy három év után "a kormány végre belátta, hogy a devizahitel hibás pénzügyi termék", de úgy tűnik, a kormány "sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja" a devizahitelesek problémáját.

    Arra ösztönzik a kormányt - mondta -, hogy a devizahiteles mentőcsomagban arra a 117 ezer emberre összpontosítson, aki 90 napon túli tartozásait nehezen tudja törleszteni, továbbá arra a 115 ezer családra, amely képtelen törleszteni.
    Hozzátette: azt javasolják a kormánynak, "porolja le" az LMP két évvel ezelőtti ingatlanalap-javaslatát, amellyel megoldható lenne, hogy senkit se kelljen kilakoltatni és mindenkinek legyen tető a feje fölött. Úgy látja, ez a megoldás az államnak nem jelentene pluszterhet, és így a bankok sem mennének csődbe.
    Vágó Gábor szerint emellett szükséges lenne a magáncsőd intézményének bevezetése, mert ez több mint 250 ezer családnak jelentene megoldást. A kamatplafon bevezetése pedig azoknak segíthetne, akiknek sikerül 90 napon belül törleszteniük a hitelüket - magyarázta.
    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte, hogy tárgyalásokat kezd a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel. A kormány szerint "az időbeni és teherviselési szempontokat figyelembe véve" ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket - mondta a tárcavezető.

 

Forrás:MTI

 

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.25. 10:05 Szólj hozzá!

Stratégiai partnerek bevonásával bővíti országos ingatlanközvetítői hálózatát az OTP Ingatlanpont Kft. - közölte a cég kedden az MTI-vel. Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont Ingatlanközvetítő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a hazai piacon újnak számító konstrukció keretében tapasztalattal rendelkező ingatlanközvetítők alakíthatnak ki OTP Ingatlanpont márkanév alatt működő irodákat jelentős anyagi kötelezettségek - így például belépési díj, illetve a központ felé fennálló magas havi fix fizetési kötelezettség - nélkül. 
    A kiválasztott stratégiai partnerirodákat a helyiség kialakításának költségei, illetve a működéshez kapcsolódó költségek terhelik, ezért cserébe értékesíthetik az Ingatlanpont teljes ingatlankínálatát, ajánlhatják a bankcsoport által nyújtott finanszírozási lehetőségeket, használhatják a hálózat által biztosított értékesítési, oktatási, és informatikai rendszereket.     A most elindított stratégiai partnerhálózathoz a várakozásaik szerint a következő időszakban 15-20 iroda csatlakozhat. A hálózathoz csatlakozó irodák komplex, termékenként változó jutalékot kapnak az általuk generált forgalom után - tette hozzá.
    Véleménye szerint a hazai ingatlanközvetítői piacon a válság berobbanása óta tisztulási és koncentrálódási folyamat ment végbe, amely végső soron a stabil háttérrel rendelkező, integrált ingatlanközvetítői-finanszírozási szolgáltatást nyújtó hálózatok megerősödését hozta.
    Az OTP Ingatlanpontnak jelenleg 30 irodája van, a szolgáltatásaik az OTP Bank 400 fiókjában is elérhetőek. A hálózat kínálata jelenleg meghaladja a 7000 ingatlant, a terveik szerint december végére átlépik a tízezres határt.
    Az OTP Ingatlanpont Kft. 2011-es 618 millió forintos nettó árbevételét 2012-re egymilliárd forintra növelte a céginformáció adatai alapján. Mérleg szerinti vesztesége 2011-ben 167 millió forint volt, 2012-ben 777 millió forintot tett ki. A társaság saját tőkéje 2012 végén mínusz 806 millió forint volt.
    A társaság taggyűlése az OTP Ingatlan Zrt. tag számára 905 millió forintos pótbefizetést írt elő, amelynek a cég eleget tett, a tőkepótlással az OTP Ingatlanpont tőkehelyzete a 2012-es mérleg fordulónapját követően rendezésre került. Az ingatlanközvetítő kft. az ügyvezető igazgató szerint 2014-ben válhat nyereségessé.

 

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.24. 11:04 Szólj hozzá!

A budapesti ipariingatlan-piacon nem volt átadás a második negyedévben, a bérbeadás pedig jelentősen csökkent - közölte a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) csütörtökön az MTI-vel.

    A teljes budapesti modern ipariingatlan-állomány 1 822 840 négyzetmétert tesz ki továbbra is. A második negyedévben az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet 21 350 négyzetméter volt, 32 százalékkal kevesebb az első negyedévinél. 
    A bérbeadás túlnyomó részét, 76 százalékát, új bérleti szerződések, illetve a meglévő szerződések bővítése tette ki, összesen 16 150 négyzetméterrel.
    A negyedév során 11 tranzakció volt a piacon, az átlagos bérbeadás 1940 négyzetméter volt.
    Az üresedési ráta 22,8 százalékon áll, ez az eddig mért legmagasabb érték. 
    Az idei első félévben összesen 40 900 négyzetméter bérbeadás volt, a hosszabbításokat nem számolva. Ez 30 százalékkal marad el a múlt év első felének értékétől. Míg 2012-ben számos hosszabbítás történt, az idei első félévben csupán 11 860 négyzetméteren tárgyalták újra a bérleti szerződéseket. 
    Az év első felében összesen 31 bérleti szerződést kötöttek, amelyek átlagos mérete 1703 négyzetméter volt. Ez a szint jelentősen elmarad a 2012 első félévében rögzített átlagos tranzakciómérettől.
    Az elemzést készítő BIEF tagjai: a CBRE, a Colliers International, a Cushman & Wakefield, a DTZ, az Eston International, a Robertson Hungary és a Jones Lang LaSalle tanácsadó cég.

 

Forrás: MTI

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.22. 14:23 Szólj hozzá!

Egy 15 500 és egy 1300 négyzetméteres irodaházzal bővült a fővárosi irodaállomány a második negyedévben, így a teljes alapterület 3 millió 164 ezer négyzetmétert tesz ki - közölte a BudapestiIngatlan-tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) kedden az MTI-vel.

    A második negyedévben üresen állt a kiadható irodaterület 19,9 százaléka. Ez az érték az első negyedévhez képest nem változott, az egy évvel korábbihoz képest pedig fél százalékponttal alacsonyabb.
    A legalacsonyabb kihasználatlanságot Dél-Budán mérték 14,2 százalékkal, míg a legmagasabbat 30,1 százalékkal az agglomerációban.
    A teljes kereslet összesen 74 268 négyzetméter volt a második negyedévben, 22,5 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év második negyedében, és szinte ugyanannyi, mint az első negyedévben. Az összes tranzakció 37,4 százaléka - 27 753 négyzetméter - szerződéshosszabbítás volt, ami növekedést mutat az előző negyedévhez képest. 
    A 156 bérleti szerződésben az átlagos méret 476 négyzetmétert tett ki. Ez az előző negyedévhez képest némi növekedést jelent, azonban 35 százalékkal alacsonyabb, mint 2012 azonos időszakában volt. A szerződések közel 80 százalékát 500 négyzetméter alatti irodaterületre kötötték.
    A BIEF tagjai a nemzetközi ingatlanfejlesztők közül: CBRE, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, Eston International, Jones Lang LaSalle és a Robertson Hungary.

 

Forrás:MTI

 

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.17. 14:04 Szólj hozzá!

Dilemma a saját lakás és az albérlet között

A felvételi ponthatárok meghúzásakor egyesek szomorkodnak, még többen örülnek, egy dolog azonban biztos: az újonnan felvett egyetemisták életében számtalan változás következik be egy csapásra. Hallgatóvá válni nagyobb önállóságot, függetlenséget és szabadságot jelent, főleg azoknak, akiknek a szemeszter kezdete egyet jelent az otthonról való elköltözéssel. Utóbbiak számára az elkövetkező időszak első és legfontosabb kérdése, hogy hol és hogyan rendezkedhetnek be az elkövetkező évekre. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat járjuk körül e cikkünkben.

A kollégiumi férőhelyek száma véges, a saját lakás a legtöbbek számára elérhetetlennek tűnik, és mindeközben megfelelő albérletet fizetni sem éppen olcsó mulatság – ezzel a dilemmával szembesül a felvételi ponthatárok kihirdetése után az a több ezer főiskolás és egyetemista, aki otthonától távol kezdi majd meg tanulmányait szeptemberben. Nem véletlen az sem, hogy a városon belül tanulók sokáig nem hajlanak az otthonról való elköltözésre, ahogy az sem, hogy az agglomerációban élők többsége az ingázás mellett dönt. Nehezebb helyzetben vannak a vidékiek, akik nem nyernek felvételt a kollégiumokba, vagy nem viselik a másokkal való szoros együttélést, azok számára az albérlet vagy a saját lakás vásárlása marad. Mindkét lehetőség jelentős költségekkel jár, kényelmi okokból mégis sokan önként döntenek mellettük. Bár a diákélet szempontjából a két alternatíva viszonylag hasonló, sok tekintetben – így például a máshogyan és máskor felmerülő költségek terén – igencsak számottevő különbségeket mutatnak. Érvek és ellenérvek természetesen mindkettő mellett sorakoznak.

Miért jó a saját lakás?

A magyarok gondolkodásmódjára jellemző az a hozzáállás, hogy jobb a magunk urának lenni, és a nyugat-európai trendekkel szemben jellemző, hogy hazánkban mindenki törekszik a saját lakás megszerzésére. Alapvető, talán a legtöbbet hangoztatott indok erre, hogy az ingatlan értékálló befektetési lehetőség, amely megbízhatóan őrzi a vagyonunk értékét. Másrészt pedig fontos szempontok, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva a főbérlők kénye-kedvének, saját ízlésünknek megfelelően formálhatjuk az otthonunkat és hosszú távra berendezkedhetünk ott. Az egyetemisták esetében ez utóbbi talán kevésbé fontos, a befektetési lehetőség a családok számára azonban alapvető fontosságú szempont.

Lakás mint befektetés

Bár a pénzügyi válság 2008. év végi berobbanása óta az ingatlanra sokan nem feltétlenül biztosan nyerő befektetésként tekintenek, a lassan talpra álló ingatlanpiacon ismét van helye az optimista várakozásoknak. Azt pedig kevésbé hosszútávon gondolkodva is be kell látnunk, hogy a saját lakás megadja a lehetőséget arra is, hogy az egyetemista lakótársakat fogadjon, esetleg a lakás egy részét kiadja, és az így szerzett jövedelemből finanszírozza tanulmányait, megélhetési költségeit, így bizonyos mértékben megtérüljön az egyszeri kiadásunk. Sőt az egyetemi tanulmányok lejárta után is jelentős bevételekre lehet szert tenni egy egyetemi campus környékén lévő, jó beosztású és állapotú lakás kiadásával, az értékesítés azonban, amennyiben 5 éven belül történik, adójogi okokból kifolyólag költséges lehet, mert ekkor még szja-t kell fizetni a jövedelem után. A lakásvásárlás mindenesetre jó befektetésnek bizonyulhat, kiváltképp most, amikor az ingatlanpiac a fellendülés első jeleit mutatja, a többi megtakarítási és befektetési termék jelentős része pedig alacsony hozamszintet produkál jelenleg.

Milyen érvek szólnak az albérlet mellett?

Az albérletbe költözésre sokan kényszer vagy ideiglenes megoldásként gondolnak, pedig a lakásbérlésnek is megvannak a maga előnyei. A legelső nyilvánvalóan az, hogy nem kell egyszeri nagy kiadást vállalnunk, megtakarítás híján nem kell eladósodnunk a lakhatásunk miatt, a másik fő pozitívum pedig mobilitásunk megőrzése. Ez magába foglalja, hogy mindenkor az élethelyzetünknek megfelelő ingatlanban lakhatunk, így igényeink és lehetőségeink szerint költözhetünk nagyobb, kisebb, igényesebb, olcsóbb, csendesebb vagy éppen frekventáltabb helyen lévő lakásba, másrészt egy más városban vagy országban kapott lehetőségek elfogadásában sem korlátoznak minket az ingatlan értékesítésének nehézségei.

Megéri-e hitelből lakást venni?

Más a helyzet akkor, ha az egyetemista szülei félretett pénzükből tudnak megvalósítani egy lakásvásárlást, és más akkor, amikor hitelfelvételért kell folyamodni a finanszírozás érdekében. Ez utóbbi ugyanis nemcsak fedezetet, de a bérleti díjhoz hasonló jellegű, azonban nagyobb mértékű rendszeres kiadást helyez kilátásba, és bár a végén ingatlanhoz jutunk, az eladósodás semmiképp sem jelent kellemes gondolatot. Azonban az is fontos szempont lehet, hogy amennyiben – és ez rendszerint így történik – az egyetemista lakótársakat fogad vagy kiadja a lakás egy részét, akkor a havi hitel törlesztőrészletének egy részét a bérlő által fizetett díjból állja. A meglévő megtakarítás és a beszedhető bérleti díj mértékétől természetesen sok minden függ, így mindenképp érdemes alaposan utánaszámolni, hogy önerő és futamidő melletti hiteltörlesztő hogyan viszonyul a bérleti díjhoz képest, kalkulálva a piacon elérhető betéti kamattal is.

 Dilemma a saját lakás és az albérlet között


A felvételi ponthatárok meghúzásakor egyesek szomorkodnak, még többen örülnek, egy dolog azonban biztos: az újonnan felvett egyetemisták életében számtalan változás következik be egy csapásra. Hallgatóvá válni nagyobb önállóságot, függetlenséget és szabadságot jelent, főleg azoknak, akiknek a szemeszter kezdete egyet jelent az otthonról való elköltözéssel. Utóbbiak számára az elkövetkező időszak első és legfontosabb kérdése, hogy hol és hogyan rendezkedhetnek be az elkövetkező évekre. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat járjuk körül e cikkünkben.

A kollégiumi férőhelyek száma véges, a saját lakás a legtöbbek számára elérhetetlennek tűnik, és mindeközben megfelelő albérletet fizetni sem éppen olcsó mulatság – ezzel a dilemmával szembesül a felvételi ponthatárok kihirdetése után az a több ezer főiskolás és egyetemista, aki otthonától távol kezdi majd meg tanulmányait szeptemberben. Nem véletlen az sem, hogy a városon belül tanulók sokáig nem hajlanak az otthonról való elköltözésre, ahogy az sem, hogy az agglomerációban élők többsége az ingázás mellett dönt. Nehezebb helyzetben vannak a vidékiek, akik nem nyernek felvételt a kollégiumokba, vagy nem viselik a másokkal való szoros együttélést, azok számára az albérlet vagy a saját lakás vásárlása marad. Mindkét lehetőség jelentős költségekkel jár, kényelmi okokból mégis sokan önként döntenek mellettük. Bár a diákélet szempontjából a két alternatíva viszonylag hasonló, sok tekintetben – így például a máshogyan és máskor felmerülő költségek terén – igencsak számottevő különbségeket mutatnak. Érvek és ellenérvek természetesen mindkettő mellett sorakoznak.

Miért jó a saját lakás?

A magyarok gondolkodásmódjára jellemző az a hozzáállás, hogy jobb a magunk urának lenni, és a nyugat-európai trendekkel szemben jellemző, hogy hazánkban mindenki törekszik a saját lakás megszerzésére. Alapvető, talán a legtöbbet hangoztatott indok erre, hogy az ingatlan értékálló befektetési lehetőség, amely megbízhatóan őrzi a vagyonunk értékét. Másrészt pedig fontos szempontok, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva a főbérlők kénye-kedvének, saját ízlésünknek megfelelően formálhatjuk az otthonunkat és hosszú távra berendezkedhetünk ott. Az egyetemisták esetében ez utóbbi talán kevésbé fontos, a befektetési lehetőség a családok számára azonban alapvető fontosságú szempont.

Lakás mint befektetés

Bár a pénzügyi válság 2008. év végi berobbanása óta az ingatlanra sokan nem feltétlenül biztosan nyerő befektetésként tekintenek, a lassan talpra álló ingatlanpiacon ismét van helye az optimista várakozásoknak. Azt pedig kevésbé hosszútávon gondolkodva is be kell látnunk, hogy a saját lakás megadja a lehetőséget arra is, hogy az egyetemista lakótársakat fogadjon, esetleg a lakás egy részét kiadja, és az így szerzett jövedelemből finanszírozza tanulmányait, megélhetési költségeit, így bizonyos mértékben megtérüljön az egyszeri kiadásunk. Sőt az egyetemi tanulmányok lejárta után is jelentős bevételekre lehet szert tenni egy egyetemi campus környékén lévő, jó beosztású és állapotú lakás kiadásával, az értékesítés azonban, amennyiben 5 éven belül történik, adójogi okokból kifolyólag költséges lehet, mert ekkor még szja-t kell fizetni a jövedelem után. A lakásvásárlás mindenesetre jó befektetésnek bizonyulhat, kiváltképp most, amikor az ingatlanpiac a fellendülés első jeleit mutatja, a többi megtakarítási és befektetési termék jelentős része pedig alacsony hozamszintet produkál jelenleg.

Milyen érvek szólnak az albérlet mellett?

Az albérletbe költözésre sokan kényszer vagy ideiglenes megoldásként gondolnak, pedig a lakásbérlésnek is megvannak a maga előnyei. A legelső nyilvánvalóan az, hogy nem kell egyszeri nagy kiadást vállalnunk, megtakarítás híján nem kell eladósodnunk a lakhatásunk miatt, a másik fő pozitívum pedig mobilitásunk megőrzése. Ez magába foglalja, hogy mindenkor az élethelyzetünknek megfelelő ingatlanban lakhatunk, így igényeink és lehetőségeink szerint költözhetünk nagyobb, kisebb, igényesebb, olcsóbb, csendesebb vagy éppen frekventáltabb helyen lévő lakásba, másrészt egy más városban vagy országban kapott lehetőségek elfogadásában sem korlátoznak minket az ingatlan értékesítésének nehézségei.

Megéri-e hitelből lakást venni?

Más a helyzet akkor, ha az egyetemista szülei félretett pénzükből tudnak megvalósítani egy lakásvásárlást, és más akkor, amikor hitelfelvételért kell folyamodni a finanszírozás érdekében. Ez utóbbi ugyanis nemcsak fedezetet, de a bérleti díjhoz hasonló jellegű, azonban nagyobb mértékű rendszeres kiadást helyez kilátásba, és bár a végén ingatlanhoz jutunk, az eladósodás semmiképp sem jelent kellemes gondolatot. Azonban az is fontos szempont lehet, hogy amennyiben – és ez rendszerint így történik – az egyetemista lakótársakat fogad vagy kiadja a lakás egy részét, akkor a havi hitel törlesztőrészletének egy részét a bérlő által fizetett díjból állja. A meglévő megtakarítás és a beszedhető bérleti díj mértékétől természetesen sok minden függ, így mindenképp érdemes alaposan utánaszámolni, hogy önerő és futamidő melletti hiteltörlesztő hogyan viszonyul a bérleti díjhoz képest, kalkulálva a piacon elérhető betéti kamattal is.

 

Forrás:OTP Ingatlanpont

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Szerző: Holló Péter  2013.07.15. 15:18 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása