Még tart az egyetemisták, főiskolások albérlet keresési rohama, az érdeklődés a hónap végéig élénk maradhat, de a kínálatból lassan elfogynak az igazán jó adottságokkal rendelkező lakások az Otthon Centrum (OC) tapasztalatai szerint.

    Az ingatlanközvetítő cég csütörtöki közleménye szerint az albérlet keresésénél a fő szempont az ár mellett továbbra is az egyetem közelsége, illetve a jó közlekedés.
    A diákok Budapesten átlagosan 35 000 forintot hajlandóak fizetni szobánként, míg vidéken ez az összeg 26 000 forint. Az albérleti díjak az idei első félévben minimálisan, néhány százalékkal emelkedtek 2012 azonos időszakához képest.
    A közleményben hozzáfűzik, hogy a lakásbérleti szerződésekről nem érhető el olyan pontos statisztika, mint az adásvételekről, részben azért, mert e szerződések egy része a gazdaság szürke-fekete zónájába esik.
    Az Otthon Centrum szerint évek óta változatlan trend, főleg a magyar diákok körében, hogy kisebb, 2-4 fős lakóközösségeket alkotnak, így a szoba árát és a rezsit is megosztják egymás között.
    A külföldi tanulókra inkább jellemző, hogy egyedül állják a lakásfenntartás költségeit. Az OC szerint az állami segítséggel hazánkba érkező nagyszámú brazil diák nagyjából 250-300 eurót szán a havi bérleti díjra, míg nyugat-európai társaik akár a 400 eurót is hajlandóak kifizetni.
    Az egyetemisták számára a havi költségek mellett a másik legfontosabb szempont a lakás kiválasztásakor a felsőoktatási intézmény közelsége a bérleményhez. Ez nem feltétlenül csak földrajzi értelemben vett közelséget jelent, az egyetemhez, főiskolához átszállás nélküli tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező területek lakásai hasonlóan vonzóak, mint az iskola szomszédságában lévők.
    A kiadó lakás típusa, azaz, hogy téglaépítésű, vagy panellakásról van szó, kisebb súllyal esik a latba, mint a havi költségek, illetve az elhelyezkedés. A diákok emellett általában a bútorozott, gépesített albérleteket keresik. Az egyéves bérleti időszak általában jellemző az egyetemista bérlőkre, ami kellő biztonságot nyújt a tulajdonosnak.
    Az OC arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyomott ingatlanárak következtében érdemes most is elgondolkodni a lakásvásárláson, hiszen optimista forgatókönyvek alapján a 3-5 éves tanulmányi időszak végére a lakásárak trendje a jelenlegi csökkenésből növekedésbe fordulhat át.

Forrás:MTI

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

A napokban riasztónak tűnő riportot láttam az egyik kereskedelmi televízióban. Arról volt szó, hogy a bérbe adott lakások esetében a tulajdonosokra mennyi veszély leselkedik. Igaz is meg nem is. A lényeg, hogy nagyon körültekintően kell a bérleti szerződést elkészíteni.

Néhány héttel ezelőtt írtam arról, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben- elsősorban a banki kamatok alakulása nyomán- már egyértelműen érdemes ingatlanba fektetni és azt kiadni, hiszen így kedvezőbb hozam mellett érhető el a tőke reálértékének megőrzése. Ennek mondott ellent a riport arra helyezve a fókuszt, hogy a bérlők fizetési, helyenként erkölcsi morálja jelentős befektetői kockázatot hordoz magában.

Nem akarom és nem is tudom tagadni, hogy van kockázat. De hol van olyan befektetés, ahol nulla a rizikó?  Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a bérleti szerződés körültekintő elkészítésével minimalizálni lehet a kockázatot. És persze ez minkét fél érdeke, hiszen a bérlő számára is szükség van garanciákra, hogy nyugodtan élhesse az életét.

A riportot jól megnézve a probléma forrása egyszerű volt. Egy jóindulatú, ám ilyen dolgokban járatlan tulajdonos és egy rém egyszerű, de rosszindulatú bérlő minden formai és tartalmi  hozzáértés nélkül, egy A/4 papír felén megírták a „bérleti szerződést”. Higgyenek nekem kedves olvasók, mindent érdemes szakemberre bízni! Lehet, hogy most fizetni kell, de az összeg töredéke az elszenvedhető veszteségnek.

A legjobb, ha a szerződést közjegyző készíti. Az ilyen szerződés a „legerősebb”, gyakorlatilag a tartalma azonnal végrehajtható. Ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is nyomatékos, hiszen az ilyen dokumentum okiratnak minősül. Nem elhanyagolható tény, hogy a jogászok pontosan tudják, milyen tartalmi elemek biztosítják a felek jogait. Ha mégsem akarunk fizetni, akkor még mindig ott az ingatlanos. Egy tisztességes közvetítőnek van korrekt, használható szerződésmintája.

De mire kell figyelni, ha mégis magunk készítünk szerződést?

Először bizonyos formai követelményeknek kell megfelelni. E szerint tartalmaznia kell az írásnak a felek és az érintett ingatlan összes adatát. Hiába egyértelmű, le kell írni, tulajdonos bérbe adja, bérlő bérbe veszi. A szerződésnek tartalmaznia kell a bérleti díjat, a bérleti időszakot, a fizetési határidőt. Ki kell külön térni a rezsire-általában a bérlő fizeti- felsorolva a szolgáltatókat. A kaució összegét és annak funkcióját, illetve visszafizetését szintén rögzíteni kell. Ki kell térni a szerződésben, mikor, milyen okból szűnhet meg a megállapodás, milyen feltételekkel bontható az fel. Tanúk, aláírás, dátum.

És most nézzük, mivel tudjuk biztosítani a jogainkat! Van egykét apróság, amit ha tartalmaz a kétoldalú megállapodás, akkor jelentősen csökken a kockázat. Az első elem a mérőórák kérdése. Én azt javaslom, a birtokba adást megelőzően minden szolgáltatónál írassuk a bérlő nevére a mérőket. Így ha esetleg nem fizet a partner, legalább egészen biztosan nem termel veszteséget. Ma már minden szolgáltató személlyel van szerződésben, nem lakással. Ha kimegy a bérlő, visszaíratjuk egy átadási jegyzőkönyvvel a mérőt, a korábbi fogyasztást meg pereljék rajta. Másodszor az ingatlanba való bejutás szokott gondot jelenteni. A magyar polgári törvények értelmében a bérlő van birtokon belül, tehát ha a tulajdonos a saját tulajdonába engedély nélkül bemegy, akkor birtokháborítást követ el. Ezt az anomáliát megelőzendő, rögzíteni kell a megállapodásban a tulajdonos jogát, az ingatlanba való bejutásra. Ugyanígy, már találkoztam olyan szerződéssel, ahol a tulajdonosnak joga volt a felmondást követően a lakásba visszaköltözni, vagy mást beköltöztetni. Az Ön fantáziájára bízom, kiknek nyújtott a gazda szállást! Harmadszor jó megoldás-bár ehhez jogász is kell-, ha a bérlő tud mutatni egy harmadik személytől befogadó nyilatkozatot. Így jóval egyszerűbb az esetleges kilakoltatás.

Végezetül még egy jótanács!  Ha gond van a bérlővel, nem fizet vagy pusztítja a vagyonunkat, azonnal lépjünk, ne várakozzunk. A türelem, a „jótékonyság” ebben az esetben nem vezet sehová. Ez üzlet!

Forrás:Ingatlanosblog

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Az állami ösztönzők sokat segíthetnek lakáscélunk megvalósításában

A lakásvásárlást, főleg ha az első otthon megteremtéséről van szó, jellemzően hosszadalmas takarékoskodás előzi meg. Emellett a legtöbben kénytelenek a családjuktól anyagi segítséget kérni, vagy bankhitelért folyamodni, hogy meglegyen a vásárláshoz szükséges összeg. Hiszen, ha otthonról van szó, senki sem szeret nagy kompromisszumokat kötni, és inkább vállalunk némi plusz terhet, hogy álmaink ingatlanába költözhessünk. Ha a saját zsebünk nem elég mély, igazán nagy segítséget jelenthetnek a lakásvásárláshoz kínált állami támogatások. Egyes lakáscélú beruházások megvalósításához több különböző támogatás is igénybe vehető, más-más feltételekkel, hogy mindenki megtalálhassa a saját igényeinek és lehetőségeinek leginkább megfelelő konstrukciót. Ennek áttekintéshez kínálunk most egy összefoglalót.

Kamattámogatott lakáskölcsön

A kamattámogatásos kölcsön lényege, hogy az előírt feltételek megléte esetén a hitelintézet által meghatározott kamat egy részét maximum húsz évig átvállalja az állam, ezzel csökkentve az igénylőkre eső terheket. Ilyen kölcsönök két formában érhetők el, fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsöneként vagy otthonteremtési kamattámogatásos kölcsönként – az utóbbi esetében azonban csak az első 5 évben jár kamattámogatás.

Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével az új vagy használt lakást vásárolni kívánó családok számára elérhetőbbé válik az otthon megszerzése, korszerűsítése, bővítése. Bár a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet, az ilyen kölcsönhöz járó kamattámogatás időtartama legfeljebb 5 év, mértéke pedig – mely új lakás esetén a gyermekek számától és a lakás új vagy használt voltától függ – az időszak alatt állandó. A tévhitekkel szemben az otthonteremtési hitel igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon vagy más jogszabály alapján igénybe vett állami kamattámogatásos kölcsön. A felvehető kölcsön összege azonban behatárolt, a feltételek pedig szigorúak, melyek függenek az igénylő – és ha nem egyedülállóról van szó, akkor párja – életkorától, a megvásárolt lakás árától, valamint új lakás esetében a gyermekek számától is. Szintén fontos, hogy a támogatást igénylőnek legyen társadalombiztosítása, legalább 180 napja folyamatosan. Továbbá annak érdekében, hogy a támogatás valóban azt a célt szolgálja, amire hivatott, a hitelcél megvalósítását követő egy éven belül a lakóingatlanban lakóhelyet kell létesíteni, a lakcímet igazoló hatósági igazolványt pedig be kell mutatni a hitelintézet számára.

Vissza nem térítendő támogatások (közismert nevükön: „szocpol” támogatások)

A vissza nem térítendő támogatások lényege, hogy a feltételek megléte esetén az állam egyösszegű, vissza nem fizetendő összeget ad az igénylőnek a bankon keresztül. A „szocpol” támogatásoknak két fajtája létezik, a lakásépítési támogatás és az akadálymentesítési támogatás, melyek új lakás vásárlása esetén vehetőek igénybe.  A lakásépítési támogatás olyan családoknak vagy családalapítást tervező pároknak, illetve legalább 2 gyermeket egyedül nevelőknek szól, akik nem rendelkeznek lakástulajdonnal. Az igényelhető összeg mértéke nagyban függ a lakásméretétől és a gyermekek számtól; a támogatás igényelhető már meglévő gyermek után, de 40 éves kor alatti házaspároknál gyermekvállalási ígéret esetén is. Ez utóbbi megelőlegező támogatást jelent, így nem teljesülése esetén vissza kell fizetni. Az akadálymentesítési támogatás új lakás vásárlására igényelhető, amennyiben az igénylő saját maga, élettársa vagy közeli hozzátartozója mozgássérült. A szocpoltámogatás mindenképp nagy segítséget jelent, azonban csak akkor érdemes igénybe vennünk, ha hosszútávra tervezünk, ugyanis ha az ennek segítségével épített ingatlant 10 éven belül értékesítjük és nem vásárolunk, vagy építünk másik ingatlant, akkor a támogatást vissza kell fizetnünk.

Lakástakarékpénztári megtakarítás

Ez az új és használt lakás vásárlásához egyaránt igénybe vehető támogatási forma az olyan előtakarékoskodók részére szól, akik lakástakarékpénztári betétben elhelyezett megtakarításaik után állami támogatást kapnak, mely a befizetett betét 30 százaléka, így akár évi 72 ezer forint is lehet. A betét felvételével egy időben a lakástakarékpénztártól – előre meghatározott és nagyon kedvező kamatozású kölcsön, melynek mértéke ráadásul most az OTP-nél még az Otthonteremtési hitel kamatától is kedvezőbb – is igényelhető, a takarékoskodás legrövidebb kötelező időszaka 4 év.

Forrás: OTP Ingatlanpont

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Az első fél évben közel 42 ezer lakás cserélt gazdát, így az éves forgalom a "szokásos" 90 ezer lesz, az árak további 1-2 százalékkal estek az egy évvel korábbihoz képest - közölte az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat kedden az MTI-vel.

    A lakásárak 2008-ban voltak a csúcson, azóta 20 százalékot estek, ebből 1-2 százalék jut erre az évre. A lakásoknál az első fél évben 1,5 százalék volt az árcsökkenés, függetlenül attól, hogy téglából vagy panelból készültek, a tégla építésű családi házak árvesztesége viszont 2 százalékot tett ki, a tavalyi első fél évhez képest.
    A fővárosban a 11 és 17 milliós, a keleti országrészben a 8 milliós, nyugaton a 7 és 12 millió forintos áron kínált használt téglalakások voltak a legkeresettebbek. Árkategóriától függetlenül, minden területen az 50 és 60 négyzetméter közötti lakások voltak a legnépszerűbbek az első fél évben. 
    Budapesten a legkeresettebb panellakásokat 10 millió forintos áron kínálták, keleten a 8 milliós, nyugaton a 7 és 8 millió közötti ilyen lakások iránt volt a legtöbb kereslet. 
    Az első kínálati árhoz képest a teljes árengedmény 14 százalékot tett ki az első fél évben. Ebből 5,5 százalékot az eladó engedett az értékesítés során, míg 8,5 százalékot a vevő alkudott le.
    Az értékesítési idő - a meghirdetéstől az eladásig - tovább nőtt az első fél évben. A használt téglalakásnál 120-ról 140 napra, a panellakásoknál 74-ről 96-ra, míg a téglából készült családi házaknál 199-ről 216 napra.
    Az OC előrejelzése szerint jövőre még nem lesz változás a lakáspiacon. Miután az MNB a lakossági hitelezés fellendülését 2015-re teszi, akkortól várható a lakásforgalom növekedése, de az egyensúlyi szintet jelentő 160-170 ezres éves tranzakcióra még sok évet kell várni.

Forrás:MTI

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

A Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. indulása óta július végéig mintegy 7300 ingatlan-felajánlást fogadott be, amivel csaknem 33 ezer ember lakhatása vált biztossá. A NET-program a májusi jogszabályváltozások után újabb lendületet vett, júniusban mintegy 1200, júliusban pedig csaknem 2200 ingatlant kínáltak fel az eszközkezelőnek - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a NET Zrt. közös közleményben csütörtökön.

    A június 30-ig feldolgozott adatok alapján a megvételre felajánlott ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzálog-hitelszerződés megkötésekor 7,1 millió forint volt. Az ebből számított, a NET által fizetendő átlagos vételár 3,3 millió forint körül alakult.
    Az ingatlanok többsége a keleti országrészben, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de jelentős számú ingatlan-felajánlás érkezett Pest megyéből is.
    A dunántúli megyékben viszonylag kevés ingatlant kínáltak fel eddig, de a korábbiakhoz képest itt is bővülés tapasztalható, főleg Baranyában és Somogyban.
    A felajánlott ingatlanok 6 százaléka Budapesten, 16 százaléka megyei jogú városokban, 39 százaléka vidéki városokban, 39 százaléka pedig községekben található.
    A NET-programon belül tavaly január 1-jétől ez év június 30-áig 6,4 milliárd forint költségvetési forrás felhasználása mellett összesen 13,8 milliárd forint jelzáloghitel-tartozásból fakadó hitelintézeti követelés megfizetése alól mentesültek a hiteladósok. A NET-programba bekerült ingatlanok esetében így minden 1 forint költségvetési pénzzel 2,15 forint hitelintézeti követelést váltott ki a társaság - áll a közleményben.
    A közlemény emlékeztet: a NET-programba kerülés feltételeinek módosítása után a felajánlható ingatlanok forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millió forintról 20 millióra, egyéb településeken 10 millió forintról 15 millióra emelkedett. Kitolódott a 180 napos fizetési késedelemre vonatkozó dátum, a visszavásárlási jogosultság pedig a korábbi 2 éves időtartamról 5 évre nőtt. Ezeken túl a jogosultak köre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülőkkel is bővült.
    Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül létrehozott NET Zrt. feladata, hogy a nehéz helyzetbe került hiteladósokingatlanát állami forrásból, a magyar állam nevében eljárva és a magyar állam javára megvásárolja, és azt a korábbi tulajdonos és családja számára határozatlan időre bérbe adja - olvasható a közleményben.

Forrás:MTI

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

A jelzálog alapú devizahitelek valamilyen módon történő forintosításával segítheti a kormány a devizahiteleseket - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

    A miniszter úgy fogalmazott: a civil érdekképviselettel, valamint a Magyar Bankszövetséggel történt egyeztetések során körvonalazódott, hogy "valószínű olyan megoldást kell alkalmazni, amely valamilyen módon forintosítja ezeket a hiteleket".
    Varga Mihály kifejtette: a kormányváltáskor több mint 730 ezer jelzálog alapú devizahiteles volt Magyarországon, az elmúlt években a végtörlesztéssel, az árfolyamgát bevezetésével, a Nemzeti Eszközkezelő elindításával, illetve a különböző banki ügyfélsegítő programokkal 488 ezer embernek sikerült valamilyen segítséget adni. Emlékeztetett arra, hogy a kormány úgy döntött, a jelzálog alapú devizahitelt ki kell vezetni a piacról, mert rossz termék, és szeretnének segíteni azoknak az embereknek, akiket az eddigi megoldások nem értek el.
    Arra kell valamilyen megoldást találni, hogy az időközben jelentősen megváltozott árfolyamot és "a hektikusan változó kamatszintet megpróbáljuk valamilyen módon fixálni" - jelezte Varga Mihály, hozzátéve, hogy erre is vannak európai példák, például a kamatszint rögzítése egy plusz-mínusz sávban.
    Az érintettekről elmondta: az elsőszámú kedvezményezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel. "Ezen hitelek kivezetése máshogyan történhet majd meg" - fűzte hozzá Varga Mihály. Vannak, akik befektetési céllal vásároltak lakást, rajtuk "nem tudunk segíteni" - mondta Varga Mihály.
    Kifejtette: az egyeztetéseken arról még nem volt szó, hogy a bankok mekkora terhet tudnak elviselni, a tehermegosztás nem került szóba. Kiemelte: a tárgyalásokon neki - az állam mellett - nemcsak az érintett hiteleseket, hanem azokat az embereket is képviselnie kell, akik semmilyen hitelt vagy csak forinthitelt vettek fel.
    Arra a kérdésre, hogy miként lehet majd kiszűrni azokat, akik tudnák fizetni hitelüket, mégis az állami segítségre várnak, Varga Mihály leszögezte: "a hitelt mindenkinek fizetnie kell", csak azokon tudnak és akarnak segíteni, akik a rossz szerződések, a rossz termék miatt kerültek nehéz helyzetbe.
    A miniszter jelezte: kapkodni nem kell, de megoldást kell találni, legkésőbb őszre el kell készülnie egy megoldási javaslatnak. Mivel a jövő évi költségvetésről szóló törvényt szeptember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlésnek, addigra fel kell mérni azt, hogy egy ilyen segítő program mennyibe kerülhet az államnak.
    A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetéséről Varga Mihály elmondta: 2,2 milliárd eurót kell visszatörleszteni az IMF-nek; erre rendelkezésre áll a fedezet, több forrása is van a visszafizetésnek, és biztonságos tartalék is marad.
    Varga Mihály kiemelte: az, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben el tudott jutni idáig, törleszti a 2008-ban az előző kormány által felvett hitelt és még jelentős tartalékai is maradnak, azt jelenti, helyes irányba indultak el. Jelezte: az előtörlesztéssel, a rendelkezésre állási díj és a kamatszolgálat megtakarításával körülbelül 5 milliárd forintot nyer az ország.

Forrás: MTI

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.

Dániában új lakóingatlan vásárlásához már 2,2 évnyi bruttó átlagbér elegendő, Oroszországban ehhez 10,1 évnyi bruttó átlagbér szükséges, Magyarországon 7,5 évnyi bruttó átlagbérnek megfelelő összegből lehet saját lakást vásárolni - közölte az adatokat a Deloitte Zrt. az MTI-vel.

    A Deloitte most másodszor tette közzé a 13 európai országra kiterjedt felmérésből származtatott ingatlanindexét. Az új index a 2012-es adatokat tartalmazza.
    Tavaly London volt a legdrágább város, ahol a belső kerületekben 10 ezer euróba került egy négyzetméter lakás, de a külső városrészekben is elérte a fajlagos ár a 6 ezer eurót.
    München és Moszkva az a két város, ahol az árak a legjobban (225 százalékkal) meghaladják az adott ország lakóingatlan-átlagárait. Moszkvára egyébként az európai átlagnak megfelelő, azaz a 4 ezer eurós négyzetméterenkénti árak a jellemzőek, ahogy Milánó, Róma, Lyon és Marseilles lakóingatlanaira is.
    Az előző évhez képest a legnagyobb ingatlanár-növekedést Berlinben (13), Londonban (12) és Moszkvában (11 százalék) tapasztalta a Deloitte.
    A lakásépítés intenzitását jelző mutató 2012-ben az Európai Unió lakóingatlan-piacán 3,9-ről 3,3-ra csökkent. Így 0,6-tal lett kevesebb az ezer lakosra jutó megépített lakások száma 2011-hez képest.
    A vizsgált európai országok közül 2012-ben Franciaországban és Ausztriában épült a legtöbb lakás. A legkevesebb lakást Magyarországon építették, ezer lakosra 1,1 megépült lakás jutott, ez az európai átlag 42 százalékának felelt meg.

Ha nem csak a hírek érdeklik, nézze meg eladó ingatlan kínálatunkat is. Eladó házak és eladó lakások.